bordó,

Zoya Blaze

november 05, 2015 Arabella 10 Comments


Tudom, hogy nem túl célszerű egy olyan lakkról bejegyzést írni, ami itthonról már nem a legkönnyebben elérhető, de a Zoya Blaze-t több okból sem tudom kihagyni. Egyrészt nyilván azért, mert gyönyörű és nagyon megszerettem, másrészt meg azért, mert azt hiszem, tudok róla újat mondani és mutatni.


A Blaze-zel is szinte ugyanúgy indult a viszonyom, mint a piCture pOlish Bridgettel: rajongok a piros lakkokért, és mindenki rajongott a Blaze-ért, csak én nem. Az a kép alakult ki bennem róla, hogy az a fajta piros, amit az egyébként pirost nem kedvelőknek találtak ki. 

Bármilyen profánul is hangzik, én a piros színben azt szeretem, hogy piros. Figyelemfelkeltő, erőteljes, egyértelmű. Ehhez képest úgy tűnt számomra, hogy a Zoya olyan, mint egy felhígított piros lakk, ami pont azon tulajdonságait veszítette el így, amit én annyira szeretek a piros körmökben - és amit mások annyira nem. Abban a hitben éltem, hogy a Blaze nem más, mint egy szívemnek eredetileg oly kedves piros lakk, csak könnyedebbé, áttetszőbbé téve, megszórva holo részecskékkel és hogy még populárisabb legyen, a biztonság kedvéért néhány csöppnyi pinkkel kiegészítve. 

A fentiek miatt nem akartam megvenni, ugyanakkor pont ezek miatt járt folyamatosan a fejemben. Vajon tényleg olyan, mint amilyennek gondolom? Biztos, hogy nem szeretném?
Jó ideig sikerült visszafogni a kíváncsiságomat, azonban néhány hete másodkézből mégis megvettem, pedig akkor még nem győzött meg. És akkor sem, amikor megérkezett. Csak akkor, amikor felkentem, de akkor nagyon. 



Tényleg vannak benne holo darabkák, amik néha pinkben játszanak, az alapszíne pedig valóban áttetsző és nem tiszta piros: nem pinkbe hajló, hanem enyhén lilába forduló. 
Ezek alapján még nem kellene egyértelműen szeretnem, de olyan elképesztő mélysége van a körmökön, amibe bele lehet szédülni. 







Közel sem vagyok mindig elégedett a képeimmel, de most kivételesen igen. Pontosan ilyen arisztokratikus, lilába hajló piros a Blaze alapszíne, és pontosan ilyen mélyről jövő, szinte már szenvedélyes a ragyogása. És éppen ezek azok a tulajdonságok, amiket eddig egyetlen róla készült fotón sem vettem észre. 

A tényekre térve: az állaga a közepestől minimálisan folyósabb, ami önmagában nem lenne gond, viszont az aprócska ecsettel nekem nem a legkönnyebb terelgetni. Használható, nagy probléma nincs vele, de nem a Blaze az, amire az álom felkenni kifejezés a legtalálóbb. 
Két vastagabb rétegben fed, de ha valaki nagyon vékony rétegekben lakkoz, háromra lesz szüksége belőle. A crelly alapnak köszönhetően önmagában is nagyon fényes, de fedőlakkal minden csak még szebb lesz. :)

Nagyon-nagyon sajnálom, hogy a Naillandnél már csak néhány Zoya lakkot lehet beszerezni, de szerencsére máshonnan is elérhető a márka, még ha nem is a legegyszerűbben.
Ha esetleg titeket is az tartott vissza eddig a Blaze-től, ami engem, ne habozzatok: valóban nem klasszikus piros, nem hasonlítható azokhoz, de nem is kell vetekedjen velük. Ez egy különc, zordon újragondolása a pirosnak némi lila és holo fűszerrel.

Ajánlom Neked

10 megjegyzés:

  1. Szerintem lekvárszerű, de valakinek pont ez teszik :) Jó színe van, már bánom, hogy nem vettem meg korábban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amíg csak képeken láttam, én is lekvárszerűnek gondoltam, de felkenve nekem már nem tűnik annak.
      Én is sajnálom, hogy nem vettem meg korábban, mert biztosan sokszor használtam volna.

      Törlés
  2. Hu elég régen kentem fel ezt a lakkot,pont a napokban akadt a kezembe,szóval ideje lesz újra elővenni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem én is fel fogom kenni megint, vagy már ma este, vagy vasárnap. Túl szép ahhoz, hogy elhanyagoljuk. :)

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Ugyanezt gondoltam, amikor először felkentem. :)

      Törlés
  4. Tipikus málnalekvár lakk, nagyon szeretem az ilyesmi árnyalatokat :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha elég telítettek, akkor én is szeretem az ilyen színeket. :)

      Törlés