Guerlain,

Guerlain Shalimar Parfum Initial

december 03, 2012 Arabella 0 Comments



Van, amikor már az első találkozáskor tudjuk, útjaink elválaszthatatlanok. Lehet, hogy még sok próbatétel áll előttünk, sok nehézséggel kell szembenéznünk, de már ekkor tudjuk, végül úgyis egymás mellett fogunk kikötni. Lehet ez egy ember, egy ruha, egy kozmetikum, egy illat. Én ugyan így jártam a Shalimar Initiallal. Az első fújás óta tudom, mi összetartozunk.

Az eredeti, 1925-ös Shalimar Jacques Guerlain nevéhez fűződik, a legenda szerint egy indiai mogul, Sáh Dzsahán története ihlette a világ első orientális illatának megalkotásában, aki szeretett felesége emlékére megépíttette a Tádzs Mahalt. A Shalimar a nevét szintén egy, a Sáh Dzsahán által építtetett kert után kapta, jelentése: A Szerelem Temploma.

Ezt a parfümöt alkotta újra az általam nagyon nagyra tartott orr, Thierry Wasser 2011-ben.



Az üvege első pillantásra kissé "eklektikusnak" tűnhet, a púderrózsaszín és a szürkéskék talán annyira nem harmonizál egymással, de éppen emiatt érzem tökéletes választásnak ezeket a színeket az illathoz, pont olyan diszharmonikusnak tűnő, de mégis összeillő páros ez, olyan különlegesek együtt, mint a parfüm alkotóelemei.
A formája a klasszikus kissé leporolva, csodaszép, viszont egyetlen apró problémám van vele: elég instabil. Nem is merem az asztalom szélére állítani, bár lehet, csak én féltem túlságosan.

Az illat a hivatalos leírás szerint a ciprusos-virágos családba tartozik, én ezzel vitatkoznék, az én bőrömön egyértelműen orientálissá válik. A jegyei között megtalálható a bergamott, a narancs, a vetiver, a vanília, a tonkabab, a karamell és az írisz többek között.




A kifújás utáni másodpercekben az én bőrömön egy már-már bántóan szúrós, borsos-borostyános illat tűnik fel ciprusos-zöld jegyekkel, majd néhány pillanat múlva ez lecsendesedik, és előtűnik az írisz, finoman körülölelve a borostyánt. A következő percekben ez is halványodik valamennyire, de nem túlságosan, majd szépen feltűnik a vaníliás-karamelles melegség, csöppnyi gyömbérrel fűszerezve. Egy-két óra múlva nyomokban felfedezhetővé válik némi narancs és jázmin, de csak nagyon minimálisan, a domináns az első másodpercek kivételével az én bőrömön végig az édes-vaníliás melegség borostyánnal és írisszel, a ciprusok csak leheletfinoman tűnnek fel, nem azért, hogy magukban tündököljenek, hanem csak azért, hogy biztosítsák a parfüm vibrálását, olyan funkciót töltenek be, mint a legtöbb süteményben a só: azért kellenek, hogy az ellentétes oldal még szebben kidomborodjon.

Számomra ez az illat maga a boldogság, ahányszor megérzem, önkéntelenül is elmosolyodom, pedig alapvetően nem egy vidám illat, sőt, de számomra mégis az egymásra találás öröme rejtőzik benne.
Kifejezetten téli, hideg időbe illő, én nagyon szeretem az erőteljesebb illatokat a melegebb évszakokban is, de a Shalimar Initial ilyenkor tud igazán kiteljesedni, a kürtöskalácsos karácsonyi forgatagban.

A tartóssága döbbenetes, a bőrömről alig tudom lemosni, a ruhám, a hajam, mindenem átveszi az illatát, pedig egy fújásnál többet soha nem locsolok belőle. A hatósugara ennek ellenére nem nagy, például a Lancome Midnight Rose-nak ebben a tekintetben a nyomába sem ér, de ez egyáltalán nem baj, ez az illat így csodálatos, ahogy van. 


Akik egy visszafogott, mindenki által kedvelt, klasszikus értelemben vett "finom" parfümre vágynak, nem fogják szeretni a Shalimar Initialt, viszont akik valami mélyet, furcsán harmonikusat, édesen fájdalmasat szeretnének, azoknak megeshet, hogy életre szóló szerelem lesz, mint nekem.

Ajánlom Neked

0 megjegyzés: