Az Essie az a márka, amelyiktől olyan árnyalatokat is megveszek, amilyeneket egyébként soha nem tennék a kosaramba. Ilyen a Muchi Muchi, és még inkább a Lovie Dovie. Szépek az üvegükben, szépek másokon, de tőlem távol állnak. Viszont ha már megvannak, igyekszem legalább néhanap viselni őket. 😊
A matt lakkok kétesélyesek: ha szerencsés vagy, szuper darab, ami
tökéletesen működik, ha nem, és sajnos erre van a nagyobb esély, akkor
legalább egy olyan hibája van, ami használhatatlanná teszi.


Mint ahogy az előző posztban említettem, a három The Gel lakkal el is játszadoztam, mindháromra került díszítés is. Az ilyesmit ritkán van alkalmam megmutatni, legfőképp azért, mert hétvégén inkább színmintákat fotózok, hét közben, amikor pedig díszítve van a körmöm, nem tudok megfelelő fényviszonyok között fotózni.
Így volt ez most is, késő délután készültek a képek, ezért nem a szokott minőségűek, viszont szerettem volna összefoglalni őket egy bejegyzésbe is, hátha az Instagramon lemaradtatok valamelyikről. :)

Emlékeztek még, hogy néhány hete szóltam, hogy a Müllerekben épp egy klassz akció van az Essence termékekre? Annak folyományaként kaptam néhány lakkot tesztelésre. :)
Ha létezik vérbeli tavaszi és nyári piros lakk, akkor a Kit az. Ősz lévén
pontosan ezért áll már egy ideje ez a bejegyzés a piszkozatok
között, viszont hétvégén sikerült lebetegednem, úgyhogy most jobb híján
erre került sor. :)

Aki már kicsit régebben olvassa a blogot, az biztosan tudja, hogy a piros lakkok a gyengéim - elsősorban a nagyon erőteljes, nagyon vamp árnyalatok és a metálfényűek, esetleg bordóba hajlók. Viszont a melegebb évszakokban sem akarok lemondani a piros körmömről, de olyankor időnként jól esne valami játékosabbat viselni. Így kezdtem el minél őrültebb, glitteres pirosakat keresni, és nagyon gyorsan rá is bukkantam a Kit-re.
Június eleje óta erre a lakkra vágyom, viszont a CbL lakkok árát nem adom ki egykönnyen, főleg, ha nem holo finisről van szó, így aztán csak néhány hete lett az enyém Julcsi jóvoltából.


A Kit alapja eperszínű crelly, ebben van néhány kerek (!) fukszia glitter, néhány közepes méretű kékeslila hexagon és sok-sok apró ezüstösen ragyogó darabka.





Erősebb napsütésben:


Azt hittem, hogy nehézkes lesz a felkenése, de óriásit tévedtem. Nemhogy glitteres, hanem bármilyen más lakk sem jut eszembe, amit ennyire egyszerű lett volna eligazgatni. Tényleg szinte relaxációszámba ment a lakkozás vele.
Két rétegben fed, és sajnos hiába ráztam fel alaposan az üveget és látszólag hiába került elég kis színes részecske a körmömre, az alap viszonylag jó fedőképessége miatt kissé elvesztek. De nem tudok rá haragudni ezért, mert egyszerre vidám, szinte már kacér és könnyed, közben pedig piros(!). Tömény nyolcvanas évek vége-kilencvenes évek eleje.
Egyedül azt bánom kicsit, hogy nem vettem meg hamarabb, nyár elején, mert annak ellenére, hogy nem tartozik a fő csapásirányomba, ez a lakk nálam betalált. :)

Nagyon szeretem a Catrice rúzsokat, de az alapkínálatból, és azon belül is az Ultimate Colour családból meglehetősen régen vásároltam. Azonban az őszi újdonságok első képeit látva azonnal megakadt a szemem a Plum Fiction árnyalaton, mert mostanában szilvás színű ajkakat viselek a legszívesebben.
Ne haragudjatok, amiért ismét egy Colors by Llarowe lakk került sorra,
de mint már írtam valahol néhány hete, mostanában azt tűztem ki célul,
hogy a hónapok óta halogatott "majd egyszer megveszem" lakkok legalább
egy részét beszerezzem, és ezek között a CbL-ek elsöprő többségben
vannak.


Minden késő tavasszal és nyáron gondban vagyok a kedvenc lakkjaim fotózásával. Ilyenkor ugyanis nagyon szívesen viselek meleg tónusú pinket vagy korallt, főleg a lábamon, viszont ezeket az árnyalatokat nagyon nehéz valósághűen visszaadni fényképeken.
Januárban megvettem az első krém Golden Rose lakkomat, nevezetesen a 07-es árnyalatot, de csak a jó idő beköszöntével vettem elő, azóta viszont gyakran kerül a körmömre - és a sokadik próbálkozás során végre sikerült megörökítenem a színét. :)

A szeptemberi kedvenceim között már láthattátok ezt a lakkot, ideje bővebben is beszámolnom róla. :)
Az üvege és az ecsete a megszokott A-England, az előbbit én nagyon szeretem, az utóbbi viszont nem bánnám, ha lapított lenne.

Már az új szortimentről érkező első fotókon kinéztem magamnak a Catrice ajaklakkjait, és a vásárlási szándékomat csak még tovább erősítette az, hogy az első vélemények nagyon pozitívak voltak róla. Hosszas állvány előtti töprengés után végül a Mission PINKpossible fantázianevű árnyalatot választottam, úgy gondoltam, nyáron jól fog jönni egy ilyen erőteljes pink kence. :)
A Catrice újdonságai közül leginkább a lakkokat vártam, azon belül is a sand lakkokat, és azok közül is a Call Me Princesst. Pedig nem így indult a dolog, természetesen a vörös tetszett a legjobban, de aztán napról-napra egyre jobban befészkelte magát a gondolataimba ez a kicsit nagyképű, kicsit kényes... ám legyen: hercegnő.
Az üvege a matricán lévő feliratot leszámítva pontosan olyan, mint a márka többi - néhány hónapja megújult - körömlakkjáé. Erősnek tűnik, de nekem az a benyomásom, hogy a kupak műanyag része és maga az üveg is nagyon vékony, ezért óvatosabban bánok vele a szokásosnál.
Az ecsete lapított, széles és lekerekített lenne, de valójában csak szabálytalan a vége, emiatt nem olyan könnyű szépen festeni vele.
Enyhén barackba hajló... vagy talán inkább csak meleg tónusú rózsaszín rengeteg arany csillámmal, amik néha zöldben játszanak - sajnos ezt nem sikerült elkapnom a képeken.
Tömény, édes, eperillatú hercegnős mese.
Alapvetően nem áll közel hozzám ez az árnyalat, nagy felületen nem is tudnám viselni, mert nem áll jól, de már az üvegcsében elvarázsolt. És később majd a körmömön is.
Az ecset miatt nem a legkönnyebben kezelhető lakk, amivel valaha dolgom volt, de az állagára nincs panaszom. Három réteg kellett belőle, talán kettő is elég lett volna, de féltem, hogy úgy erős fényben és a képeken átsejlenének a körömvégek. A tartósságáról még nem tudok érdemben nyilatkozni, második napja van a körmömön, eddig minden rendben, de azt hiszem, ez egy ilyen finisű lakktól el is várható. Apropó, ha már finis: eddig ez a legkevésbé érdes homok körömlakkom, az Anny például sokkal durvább ennél, de az OPI és a Lovely sem ennyire sima.
Nem tudok elfogultság nélkül nyilatkozni erről a kis csodáról. A színe teljesen elvarázsolt, így muszáj azt mondanom, hogy aki kislányként szerette a hercegnők történeteit, és még él benne a gyermek, mindenképp nézze meg! :)
Az Xmas Projekt utolsó hetében egymást ajándékoztuk meg, én PAncsinak küldtem néhány apróságot, engem pedig Nóri lepett meg. :)
E-mailben megkérdezte, hogy mi a kedvenc színem - piros és sötétzöld :) - , és ennek megfelelően választott ajándékot. :) Egy könyvjelzőt, egy fülbevalót és egy Essence ajakkrémet kaptam, mindennek nagyon örülök, de arra gondoltam, hogy az utóbbiról egyúttal már írhatnék egy rövid véleményt is, pláne, hogy egy éppen kifutó termékről van szó, hátha lecsapnátok rá. :)
Már a megjelenésük óta szimpatizálok ezekkel a matt ajakkencékkel, de néhány vélemény, mely szerint elég csúnyán, darabosan kopnak, rendre eltántorított a vásárlástól. Most már szánom-bánom ezt. :)
A csomagolásáról sok érdekeset nem tudok mondani, egyszerű, semmi különös. Annak viszont nagyon örülök, hogy nem a Stay with me homokórára hajazó applikátorát kapta ez is, én ezt a hagyományos-ferdére vágott formát sokkal jobban szeretem.
Az én árnyalatom a 02-es Smooth Berry, ez szerintem éppen átmenet a piros és a pink között. Kétféleképp tudom körülírni: pirosba hajló pink vagy pink tónusú piros.
A mintán nagyon-nagyon mattnak tűnik, és valóban nem fényes, de azért én olyan mattnak sem érzem, mint például a MAC rúzsait, maradjunk annyiban, hogy nagyon-nagyon minimális krémes fénye azért van.
Az illata egy az egyben tejszínhabos gesztenyepüré, az állaga pedig krémes és sűrű, olyasmi, mint amilyenek a folyékony rúzsok szoktak lenni. Annak ellenére, hogy hihetetlenül pigmentált, nem nehéz bánni vele, nagyon könnyen felkenhető és szerencsére nem is szárít nagyon, bár nem is ápol.
Mint ahogy már említettem, a kopásától nagyon tartottam, de az sem vészes. Egész strapabíró, az ivás meg sem kottyan neki, de ha megadja magát, akkor sem csúnyán teszi, csak fokozatosan kifakul a szín.
Az akciós árát nagyon megéri, ha eddig nem tettétek, akkor most mindenképp nézzétek meg ezeket az ajakkrémeket! :)
Ha jól emlékszem, valamikor június elején szereztem be egyet az IsaDora nyári lakkjai közül, de még azóta sem kerítettem sort a bemutatására, pedig megérdemelné, nagyon is.
Az üvegéről és az ecsetéről most nem írnék részletesebben, megtettem már többször is, röviden azért: a külsejével semmilyen komoly gondom nincs, az ecsete lapított, nem lekerekített és nagyon széles. Én kifejezetten szeretem, könnyen kipingálom vele a körmöm, ezúttal például elég türelmetlen voltam és siettem is, de úgy érzem, bár nem tökéletes, azért vállalható az eredmény. :)
Már jó néhány napja (hete?) itt pihentek az egyik mappában a képek erről a lakkról, valahogy elfelejtettem írni róla... sebaj, most pótolom.:)
Egy szögletes, arany kupakos üvegcsében van a 7 milliliternyi folyadék, bevallom, első pillantásra nekem nagyon tetszett ez a külső, másabb, mint a szokásos hengeres üvegcsék, viszont a kupakkal van egy pici gondom... sajnos MINDEN ujjlenyomat meglátszik rajta... nem tragédia, de valahogy én mindig ösztönösen sikálni kezdem.:)
Az egyik Bourjois lakkomról, a Rose Cupcake-ről már írtam, most a másikat, a Fuchsia Bucolique-t szeretném megmutatni.:)
Sok újat nem tudok mondani róla, mindenben egyezik az előzővel, de azért gyorsan pár mondatban összefoglalom, mit gondolok róla.:)
Az üvegcse bár nem a legpraktikusabb, nekem nagyon tetszik, az ecsete nekem csöppet túl széles, de ez is megszokható.:)



