A január a szeptemberrel karöltve általában a legkevésbé kedvenc hónapom, és most sem volt ugyan minden kellemetlenségtől mentes, de bőven voltak benne jó momentumok is.

A március elsősorban a túlélésről szólt, dolgoztam, tanultam, igyekeztem tenni a dolgomat, és csak teltek egymás után a napok. A szokásosnál jóval több filmet néztem (talán bejegyzés is lesz majd erről), és végre a szokott mértékben visszatért a szépségápolás az életembe, így most bőven lesznek kedvencek. :)

Biztos voltam benne, hogy írtam már Glam Polish lakkról a blogon, mert a Hypnotic Polish exkluzív kollekcióból a Leo nagy-nagy szerelmem, azonban a címkék begépelésekor rá kellett jönnöm, hogy nem. És már tudom is, hogy miért nem: ugyanis nagyon, ismétlem, nagyon nehéz fotózni a márka lakkjait. Egyszerre szemkiverősen élénkek, de közben mégis van bennük egy kis bágyadt tompaság. Fényképezőgép legyen a talpán, ami ezt vissza tudja adni, viszont a Scorpio esetén sokadik próbálkozásra szerencsére sikerült. :)

Én vagyok az a blogger, aki szerzeményes posztot már csak akkor csinál, ha nincs más a tarsolyában, és most pont ez a helyzet: nagyon kell már a hosszú hétvége, hogy fotózhassak.
Ilyen sok új lakkot nem szoktam felhalmozni, a nyomdalemezekről való beszámolásra pedig soha nem találom a megfelelő alkalmat, és néha kellenek a könnyedebb bejegyzések is - nos, ez pont olyan lesz. :)

Eseménydús és eredményes volt az augusztus az én életemben és a blog életében is, hiszen négyéves volt a Túl a pasztellen, ami most már Túl a pasztellen, új külsőt kapott, regisztráltam az Instagramra, volt őszi hét, és bár nem követem folyamatosan figyelemmel a számokat, ebben a hónapban minden fronton megdőlt a rekord. 

Nagyon hálás vagyok nektek azért, hogy ilyen pozitívan reagáltatok a változásokra és arra, hogy mostanában kicsit jobban "marketingelem" a blogot. :)