Avon,

Mit kaptam a blogolástól?

július 13, 2017 Arabella 8 Comments


Ma hét éve, hogy elkezdtem blogolni - akkor még egy kicsiny, elsősorban naplószerű oldalon, és akkor még fogalmam sem volt arról, hogy léteznek beauty blogok. Éppen ismerkedtem az internettel, és szerettem volna valahogy rögzíteni a privát gondolataimat, írásaimat.

Túl a pasztellen

Hét év alatt olyan sok minden alakult ki ebből az egyetlen, aprócska, akkor még következmények nélkülinek tűnő elhatározásból, hogy a felsorolásuk is nehéz. De a Túl a pasztellen megújulásakor megígértem, hogy megosztom veletek, hogy mit kaptam a blogolástól, és egyébként is ezer éve készülök rá, úgyhogy... :)

Kreatív önkifejezés
A blognak hála megtanultam előbb élvezhető minőségben kifejteni a gondolataimat - ez nemcsak a Túl a pasztellen érdeme, hanem a személyes felületemé is -, majd a fotózás terén is elkezdtem fejleszteni magam. Még bőven van mit tanulnom, de a vizuális érzékem egyre jobb, és ezért nagyon hálás vagyok.

Avon Túl a pasztellen

Együttműködések
Voltak jobbak, voltak rosszabbak, mostanra a jók maradtak meg. :) Az Avonnak/Well PR-nak különösen hálás vagyok, mert ők voltak azok, akik visszaadták az abbéli hitemet, hogy létezhet korrekt együttműködés bloggerekkel. Egyenrangú félként kezelnek, és hiszem, hogy ez a kellemes légkör mindenkinek hasznos. 

Nem elfelejtendő az sem, hogy klassz érzés az, amikor egy hosszú nap végén csomag vár itthon valami különlegességgel. Ez tagadhatatlanul a blogolás óriási előnye, de szerintem nagyon fontos, hogy soha nem szabad megszokni és magától értetődőnek venni. Most is ugyanúgy örülök mindennek, mint először, és figyelek is arra, hogy ez mindig így maradjon.

Fess neki! Avon Túl a pasztellen
Élmények
A Well PR (Avon) rendezvényein mindig kapok egy olyan élményt, amire bár vágyom, nem engedném meg magamnak. Nekik köszönhetően láthattam egy fantasztikus kiállítást, lézerharcolhattam, ünnepi hangulatban cukrászkodhattam, illetve festhettem is, ami örök emlék marad.
Az eredmény persze nem lett remekmű, mégis kint van a szobám falán, mert valahányszor ránézek, örömmel tölt el. Köszönöm! :)
Új érdeklődés
A marketing nagyon sokáig az érdeklődési körömön kívül volt, de a blog miatt be kellett látnom, hogy legalább felületesen utána kellene néznem pár dolognak. Ez mostanra ott tart, hogy már több éve marketinggel is foglalkozom. :)

Inecto

Lehetőség arra, hogy tegyek valami jót
Az egyik titkos vágyam az, hogy a blog segítségével egyszer a jövőben egy jó cél mellé állhassak. Az Inectonak köszönhetően ez kisebb léptékben már kétszer is megtörtént. Ha bárki rajtam keresztül értesült arról, hogy a termékeik megvásárlásával állatokon segíthet, már megérte.

T by Tetesept

Felfedeztem új márkákat
Sok olyan klassz kozmetikummal ismerkedhettem meg a blog kapcsán, amit egyébként biztos, hogy nem emeltem volna le a polcokról. Ilyenek például a Tetesept habfürdők, magamtól nem vásároltam volna, de kaptam kettőt tesztelésre, és most már egyenesen a rajongójuk vagyok, szép sorjában az összeset ki szeretném próbálni. A képen láthatóakat én vettem, mert most már tudom, hogy csodásak. :)

Túl a pasztellen
Pénz
Igen, kerestem és keresek pénzt a bloggal. Nem kell nagy összegekre gondolni, és ezek nem olyasmik, amikkel rendszeresen számolnék, de fontosak, mert ebből tudom, hogy valóban ér valamicskét az, amit csinálok.
Ilyen juttatásból fizettem többek között az új logót, a domain éves díját és egyéb fejlesztéseket, de olyan is előfordul, hogy egy kis extrát engedek meg: ha plusz bevételem adódik, például ruhákat rendelek magamnak és a szeretteimnek. Vagy elmegyünk együtt moziba, színházba.

Már nem fáj, ha bántanak
Ez egy hosszú és sérülésekkel teli tanulási folyamat volt, de megérte. Nagyon sokáig fontos volt számomra, hogy mindenki, mindenki kedveljen. Ezt a legtöbb szituációban el is értem, azonban aki blogol, az bizony hatványozottan célkeresztben van. Bárki kritizálhatja, bárki adhat neki kéretlen tanácsokat. Jött is minden.
Jó ideig nem tudtam kezelni ezeket, aztán néhányon túl sokáig töprengtem, és elkezdtem jogos kritikaként kezelni őket. Ez a legveszélyesebb. Akkor kicsit el is vesztem.
De szerencsére magamra találtam, most már pontosan tudom, ki és milyen vagyok, és azzal is tisztában vagyok, hogy csak egyetlen cél lehet: megmutatni önmagam, nem mást vagy azt, ami másnak tetszik, és önmagam lehető legjobb változatává válni.

Amióta ezt a helyére raktam magamban, azóta egy pillanatig sem fáj, ha bántani akarnak. Mert tudom, hogy én ez vagyok, és bármi is történjék, mindig önazonosnak kell maradnom.

Ezt bár a blogon keresztül tanultam meg, a való életben is rendkívül fontos tapasztalatnak tartom. :)

Moo Moo's Signatures Dark Balance Túl a pasztellen
Barátságok
Rengeteg embert ismertem meg a Túl a pasztellennek hála. Pontosan emlékszem azokra, akik az első időkben írtak hozzászólást, és persze azokat sem felejtem el, akik csak mostanság kezdték el hallatni a hangjukat. Tudnotok kell, hogy nagyon fontos a jelenlétetek, mert ez a visszajelzés, így tudom biztosan, hogy nem vagyok egyedül, van másik oldal. :)
Komoly barátságok is születtek a blogolásból. Olyanok, amelyekből rengeteget tanultam és tanulok még most is, olyanok, amelyek hiába csendesülnek el hosszabb időre, bármikor ugyanott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk. Vagy amelyeknél szavak nélkül is felismerjük a másik érzéseit. Mint a képen látható könyvek szerzőjével.

Moo Moo's Signatures Dark Balance

Dark Balance
A lakk is fantasztikus dolog, de az egyrészt nem kapcsolódik szorosan a bloghoz, másrészt arra gondolok, ami a lakk mögött áll. 

Nagyon könnyen meg tudok szeretni szinte bárkit, de hűtlen vagyok. Gyorsan elillan a lelkesedésem, és újra fellobbantani csak ideig-óráig lehet. Azonban a blognak köszönhetően immáron hét éve van valaki, akitől képtelen lennék elszakadni, mindig, minden pillanatban ugyanolyan fontos számomra.
Nem szerelem ez, nem házasság, mégis ásó-kapa-nagyharang. Néha porig romboljuk egymást, de aztán újjáépítjük, szebbé és jobbá, mint valaha. Bár egy ideje rombolás már aligha van, inkább csak építünk. 
Olyasmi a mi viszonyunk, mint Elizáé és Higginsé a My Fair Ladyben. Csak ő nem tehetős professzor, engem pedig nyilván nem az utcáról szedett össze, és most sem vagyok hercegnő. De sokkal kiforrottabb ember igen, méghozzá javarészt általa.


Ennek a bejegyzésnek most elég önző célja volt: leginkább mesélni akartam, de egyúttal biztatni is. Biztatni arra, hogy ha van valami, amit szeretsz vagy szeretnél csinálni, akkor mindent bele! Legyen az akár pont a blogolás, akár egy szakma, akár egy hobbi, hajrá!
Hét éve meg sem fordult a fejemben, hogy ennyi mindenért lehetek majd hálás egyetlen naplóoldalra való regisztrációnak. Pedig gyakorlatilag minden, ami jó az életemben, abból ered.


Jöhet újabb hét év? :)

Ajánlom Neked

8 megjegyzés:

  1. Szia. ☺ bár nem olvaslak olyan régen, le a kalappal ezelőtt a sok energiától és lelkesedéstől, hogy fejlesztetted önmagad. ☺ Sok sikert a kövezkező hét évhez. ☺

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Muszáj fejlődni, bloggerként mindig, mert másképp unalmassá válna a tartalom, és az a lehető legrosszabb. Plusz én szeretek is újat tanulni, folyamatosan kicsit jobbá válni. :)
      És köszönöm szépen! :)

      Törlés
  2. Huu már hét éve? El se hiszem. Nagyon nagy gratuláció! Emelem kalapom a kitartásod előtt! Maradj mindig itt nekünk nagy életkedvel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, hét, bár ez a blog még csak hatéves lesz. :)
      Igyekszem mindig ilyen maradni, és ugyan vannak kevésbé jó dolgok is, a pozitívakra koncentrálni.

      Törlés
  3. Nagyon jó volt olvasni ezeket a sorokat, főleg mert néhányat közülük én is a közelmúltban ismertem fel magamban, igaz nem a blogolással, egyéb helyzetekkel kapcsolatban. Számomra - bár ezt tudod, szerintem - meghatározó erejű az a mondat, miszerint legyen a hobbid a munkád, és soha többet nem kell dolgoznod egy percet sem. Ugyan a blog számodra nem fő állás, de valahol mégis csak munka, mégsem érződik rajta, minden tartalom szívvel-lélekkel készül. Kívánom, hogy ez mindig maradjon is így, nem csak még hét évig, hanem sokszor hét évig! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem, hogy mindig fogom tudni szívből csinálni, és véletlenül sem fásultan, mert akkor elveszne az egyik legjobb része. :)
      Számomra a blog azért is fontos, mert bár van belőle némi jövedelmem, ez nem munka - a Nailmail félig-meddig az -, és hiába szeretem a munkámat, jó, hogy van mellette valami más is. A Sims is ilyen. :)

      Törlés
  4. Persze és még sokszor hét év!!

    VálaszTörlés