Ilyen volt A szépség és a szörnyeteg

vasárnap, március 26, 2017 Arabella 9 Comments


Azt már kifejtettem a minap, hogy miért várom A szépség és a szörnyeteget, ideje arról is beszámolnom, hogy mennyire tetszett. :)


Csütörtökön még nem tudtam megoldani a mozilátogatást, de pénteken már nem volt mese: megnéztem 3D-ben. Ez a film csak akkor tudott volna nagy csalódást okozni nekem, ha teljesen kifordítják önmagából, azonban szerencsére nem így történt. Sőt. Sokkal jobb élmény volt, mint amilyenre számítottam.

Vigyázat, innentől kezdve spoilerveszély!


A történet főbb vonalaihoz szerencsére nem nyúltak, csupán két mellékszállal bővítették az eredetit. Ezekben Belle édesanyjáról és a szörnyeteg szüleiről tudunk meg plusz információkat - ez a Hamupipőkénél bevált, itt is érdekesek, de funkciótlanok, a fő cselekménybe nem sikerült megfelelően beágyazni az epizódokat. 

Éppen ennyi negatívumot tudok elmondani a filmről, mert ezt leszámítva tökéletes, és nem túlzok.

A látványvilág hibátlan, a sötét-világos ellentétet megfelelően használják, alapvetően egy komorabb, sötétebb és mosottabb színvilágot kapunk, aminek végtelenül örülök. Nem akar minden porcikájában tündérmese lenni, imitt-amott finoman (és tényleg csak nagyon finoman) a horror irányába kacsingat, rájátszva ezzel a történetben eleve meglévő félelmetességre.

A 3D ebben az esetben tényleg hozzáad az élményhez, egyáltalán nem bántam meg, hogy 3D vetítésre ültem be. 


A többség nyilván Emma Watson miatt kíváncsi a filmre, aminek az okát értem, valóban tökéletes számára ez a szerep, és nincs is baj az alakításával. De ez számára jutalomjáték. Nem kellett semmi különöst, tőle szokatlant tennie, más arcát megmutatnia, ugyanolyan maradhatott, mint amilyennek a világ megismerte. Kifogástalan Belle-ként, azonban ez nem meglepő. 


Dan Stevens munkája már annál inkább, és nem csak a személyes elfogultság beszél belőlem. 

Az első jelenetekben képtelenség felismerni - nem csak a jelmez miatt, minden gesztusa ismeretlenként hat. Az, amit éppen alakít: egy önmagáról túl sokat képzelő, másokra tekintettel nem lévő, kegyetlen ficsúr. Szörnyetegként helyenként egy dúvad, máskor azonban ha csak mélyen is, de némi jóság felfedezhető benne. 

Ez mind olyasmi, amit eddig a színésztől nem láttam, most azonban teljes hitelességgel adja elő.

Néhány pillanatra természetesen előbukkannak már megszokott mozdulatok is: a könyvtárban zajló jelenetben a hetykén odavetett félmondatoknál és a szájhúzgálásnál nagyobb jellegzetesség nem kellhet, azonban mindezek tökéletesen belesimulnak a szörny karakterébe. Sőt: ezektől teljesedik ki csak igazán.

Szörnyként Dan Stevens új oldalát mutatja meg, azonban a játékára a pontot éppen az teszi fel, amikor vissza-visszatér saját eszköztárához.


A szépség és a szörnyeteg nem elhanyagolható tulajdonsága az, hogy itt a főszereplők kölcsönösen tesznek egymásért. Ez a filmben is megmarad, hovatovább szellemileg is azonos szinten vannak. Ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértenek, de azt igen, hogy ugyanabban a világban mozognak. 

Ha már világ: Belle az olvasmányai segítségével alternatív, fiktív világokban utazik, a szörnyeteg pedig valósággá teszi számára ezt. Ugyanakkor a szörnyeteg Belle-nek köszönhetően jobbá válik, mint valaha. Mindkettejük élete előremozdul a másiknak köszönhetően, egymás egyenrangú partnerei.


A film jóval nagyobb hányadát teszik ki a zenés betétek, mint amire számítottam, ez elsülhetett volna rosszul is, ha csupán az időhúzás és az önmagáért való gyönyörködtetés a cél. Itt azonban nem így van: minden zenés rész indokoltan és jókor szólal meg. Akkor, amikor plusz tartalmat kellett átadni, amire ráadásul a zene a legjobb eszköz. 

A főbb dallamokon szerencsére nem változtattak, a Tale As Old As Time, a Something There és a többi, ismert muzsika ugyanolyan, mint huszonpár évvel ezelőtt.


Nem kérdés, hogy ajánlom-e, jóformán hibátlan alkotás, és azon túl, hogy az egyes elemei jók, még egy fontos dologban is maximálisan teljesít: ezek a jó elemek képesek egyetlen kerek, egész képben egységesülni.

Én még jó néhányszor meg fogom nézni, ha kicsit is kíváncsiak vagytok rá, nem érdemes kihagyni! :)

9 megjegyzés:

  1. Eddig is meg szerettem volna nézni, de ezek után, alig várom, hogy lássam! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hajrá-hajrá, biztos vagyok benne, hogy nagyon fog tetszeni! :)

      Törlés
  2. nekem a plusz dalok annyira nem jöttek be, de összességében nagyon tetszett a film. nekem a Gaston-Lefoe páros alakítása is tetszett. egyedül a végén lévő harc volt nekem kicsit gyenge, talán a mesében izgalmasabb volt, de lehet csak akkor gyerekként tűnt annak:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A végén lévő harcba tényleg tehettek volna valami pluszt... vagy ha nem, talán valamivel izgalmasabban is bemutathatták volna, teljesen egyetértek. )

      Gaston-t és Lefoe-t sokan kiemelik, nekem ők inkább csak általánosan jók voltak, de bennem lehet a hiba, mert a többség dicséri őket.

      Törlés
  3. Én is imádtam, alig várom, hogy újra nézhessem. :)

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés