The New Nude

szerda, május 25, 2016 Arabella 4 Comments

Minden magyar vonatkozású kollaborációs/exkluzív lakkot szeretek, de gondolom, ez nem meglepetés, hiszen így természetes. Viszont én magam sem tudom mindről eldönteni, hogy zömében azért olyan kedvesek nekem, mert kedvelem a kitalálóikat... vagy önmagában a lakkot is tudnám ugyanúgy szeretni.


A The New Nude esetén ez nem kérdés. Nagyon kedvelem a lányokat, akik kitalálták, nagyon tetszik a humoruk, mert ez aztán név a javából, de: bármilyen formában jelent volna meg ez a lakk, megvettem volna.



A külsejéről sok újat nem tudok mondani, viszont a színe, a színe! A lányoknak, a Naillandnek és a Colors by Llarowe-nak sikerült megalkotnia azt, amiről már réges-régen álmodoztam, csak még szebb eredménnyel, mint amire számítottam.


Az alapárnyalat a jujjzöldek jujjzöldje. Olyan rikító, olyan élénk ZÖLD, ami mellett nem lehet elmenni, és amitől zöldebb nem is létezhet. Ez még tovább van bolondítva holoval és arany miniglitterekkel, amik nagyon-nagyon jót tesznek a lakknak: végképp elviszik a sárgás tónus felé, és elképesztően ragyognak, de nem önmagukban, hanem a holografikusság kiegészítéseként, plusz dimenziót, teltséget kölcsönözve.





Nekem kellett belőle három réteg a megfelelő fedés eléréséhez, de:
1. Tökéletes a formulája, inkább híg, de pont ezért álomkönnyű terelgetni, és másfelé elfolyni eszében sincs.
2. Én ezért a színért cserébe tíz réteget is felkennék. Komolyan. Egyre inkább azt az elvet vallom, hogy inkább tartson pár perccel tovább a lakkozás, csak az eredmény olyan legyen, hogy a következő napokban örömömet leljem benne.




Ahogy már Edina posztjához is írtam - igaz, akkor még csak sejtés volt - számomra ez lesz az idei nyár lakkja. A nude, az alapszín, amit elsőként eszembe jut felkenni. 

Ha múlt nyáron lehetőségem adódik kitalálni egy lakkot, teljesen biztos, hogy olyannak szerettem volna, mint a The New Nude, csak én a kevésbé ötletes Hipster nevet adtam volna neki. 

Talán emiatt is a magaménak érzem, talán Edina és Madlen miatt, de a lakk is bőven tehet róla. Akárhányszor kenem fel - mert nem egyszer fordult elő -, mindig egésznek érzem magam vele, és szinte fáj lemosni. Olyan, mintha azonnal egy nyári fesztiválkoncertre repítene... esetleg egy szabadtéri előadásra, vagy még inkább egy csillagos éjszakára, amikor hazafelé sétálok egy jó programról.

Ettől függetlenül nem való mindenkinek, de nem is kell annak lennie, mert akkor valójában senkinek sem lenne az igazi - így viszont az. Nekem az.

Örök hálám érte, hogy kitalálták helyettem, elkészítették és forgalmazzák. :)

4 megjegyzés:

  1. nagyjából ugyanezt érzem az egész kollaborációval kapcsolatban, mint te, de ez, gondolom, nem meglepetés :-) és igen, ez A zöld, szegény gemini rising parkolópályán van, mióta ezt megvettem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én továbbra is szeretem a Geminit az őrületes lineáris holoja miatt, de nálam is háttérbe szorult, mert zöldben ez tényleg verhetetlen. :)

      Törlés
  2. Nagyon tetszik nekem is, de inkább csak máson, a nagyon élénk színeket egy-egy napra szoktam csak felkenni. Lehet, az ára is közrejátszik abba, hogy nem csaptam le rá, meg hát már így is nagyon sok lakkom van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha nem hordasz tartósan ilyen lakkokat, valóban nem biztos, hogy ezt az árat megéri.
      Általában élénk színeket én sem hagyok fent sokáig, kivéve a zöldeket. :)

      Törlés