Caraval: A trilógia első része kicsit döcögősen indul (bár talán fantasynél ez nem meglepő, ki kell épüljenek a keretek), viszont ahogy igazán beindul a cselekmény, sodró lendületű lesz. Tömören: két nővér, Scarlett és Donatella Dragna a zsarnok, agresszív apjuk elől menekül egy varázslatos kalandba, a Caravalba. Ebben a kötetben elsődlegesen Scarlett útját követhetjük egyik mágikus bonyodalomból a másikba, amelyek közben természetesen más szereplőkkel is megismerkedünk. Maga a cselekmény is izgalmas, az utolsó harmadban egyik fordulat követi a másikat, de mégsem ez a legjobb benne. Elképesztően érzékletes az egész könyv: ahogy a külseje, úgy a belseje is. A színek fantasztikusan vannak körülírva, és az illatok is. (Gyakorlatilag az egész sorozatban nagy szerepet játszik a szinesztézia.) Éppen ezért nemcsak a történések izgalma miatt érdekes olvasmány, hanem különleges élmény elképzelni az egyedülálló környezetet, a helyszíneket, az illatokat, a színeket.

Legendary: A folytatásban Scarlett húgának, Donatellának az útját követjük nyomon. Ő a legkevésbé sem sablonos karakter, nem mindig szimpatikus, nem mindig csupa jóság, de éppen ez a bája. Ebben a kötetben a Caraval mögött álló Legendről is többet megtudhatunk - minden megjelenési formájában ő a kedvenc szereplőm, de a Legendaryben felbukkanó Jack-re is érdemes figyelni. A trilógiából számomra ez a legizgalmasabb, a legkevésbé kiszámítható és a legnagyobb leleplezésekkel teli rész.

Finale: A történet lezárásában váltakozik Scarlett és Donatella szemszöge, hol az egyik, hol a másik lánnyal tartunk. Engem kifejezetten megnyert ez az elbeszélési forma. 

Ez a kötet cselekmény szempontjából kicsit más, mint a korábbiak. Itt nincs Caraval, helyette egy teljesen más játszma folyik: az ekkorra felszínre kerülő pusztító ellenségek harca a Dragna-lányokkal és szövetségeseikkel. Ez egy nagyobb horderejű játék, de mellette még érzelmi viharok is akadnak. A csavarok itt sem maradnak el, a lezárással pedig elégedett vagyok, bár más irányt is el tudtam volna képzelni a szereplőknek.

Ha olvasnál valami varázslatosan izgalmasat, esetleg ismerkednél a fantasyvel, pont neked való olvasmány a Caraval. Érdemes tudni, hogy az ifjúsági réteghez szól elsősorban, de ez semmiképp ne riasszon el, felnőttként is nagyon szórakoztató - nemcsak a cselekmény, hanem a megírás mikéntje miatt is, és itt meg kell említenem a fordítást, mert ez annak is az érdeme. Még egy apróság: néhol előfordul benne erőszak. Nem sok, de van, a legelején különösen. Viszont utólag mindig kiderül, hogy a történet előrehaladása szempontjából indokolt volt, okkal írta bele az írónő. Jut eszembe, nem követem különösebb figyelemmel Stephanie Garber munkásságát (Azt hiszem, ez hiba!), de én még akár folytatást is el tudnék képzelni. Örülnék neki, ugyanis ez azon ritka sorozatok egyike, amelyet biztosan többször újra fogok olvasni, mert mesés élmény belemerülni a misztikus világába. 

Közületek olvasta valaki? 😃