csacsogós,

L'Oréal blogger day és egy kis kirándulás

március 30, 2014 Arabella 5 Comments

Tudom, hogy nagyon sok volt mostanában az off-bejegyzés, de ezt a személyesebb hangvételű posztot még muszáj megírnom, ne haragudjatok. Viszont ígérem, mostantól egy darabig ismét csak rúzsokról, körömlakkokról és egyéb kencékről lesz szó.:)

Tehát: sok más bloggerrel együtt engem is meghívtak a L'Oréal tegnapi rendezvényére. Nem véletlen az, hogy a legtöbb ilyen eseményről nem számolok be, egyrészt a fényképezőgépem nem szokott együttműködő lenni velem, és képek nélkül nem túl érdekes egy ilyen bejegyzés, másrészt igen, vállalom: én nem mindig érzem maradéktalanul jól magam rajtuk. Eleve hajlamos vagyok zavarba jönni, olyan környezetben pedig még fokozódik is ez, ahol azok a bloggerek jönnek velem szembe, akiket nagyra tartok. Ilyenkor gyakran felmerül bennem, hogy én mégis mit keresek ott, hiszen közel sem tettem le annyit az asztalra, mint amennyit mondjuk azok, akik elsőként kezdtek ilyen témában írni, szakember pedig végképp nem vagyok, így talán kicsit kontárkodás is az, amit csinálok. De ezeket mostanra hellyel-közzel levetkőztem, plusz elhatároztam, hogy ha lehet, ezúttal társasággal megyek, és rákérdeztem Twitteren, hogy ki akar még jönni.
Mea volt olyan kedves és válaszolt, megbeszéltük, hogy együtt megyünk, de ez végül nem jött össze, mert... nos, nem éppen úgy kezdődött a napom, ahogy terveztem.

Mivel nyíregyházi vagyok, korán el kellett volna indulnom, viszont sikerült elaludnom, fél órával a vonat indulása előtt ébredtem. Gyorsan magamra rántottam néhány random ruhát, majd amit csak tudtam, bedobtam a táskámba - fésű, smink, miegymás - , mert persze az ilyesmit mindig az utolsó pillanatra hagyom, és rohantam az állomásra. De sajnos már nem értem el a kinézett vonatot, az egy órával későbbivel mentem, és így Meával külön érkeztünk a rendezvényre.

Ezen az eseményen már az első pillanatokban sem feszengtem, mindenki nagyon kedvesen fogadott, óriási piros pont ezért. :) (Bár egy gyengécske szájfény miatt bosszankodtam kicsit, Catrice ajaklakk, nem tudom, mi olyan szimpatikus számodra a fogamban, de valami biztosan, ugyanis miattad nem győztem kijárni a mosdóba és igazgatni a sminkem. De nekem is lehetett volna annyi eszem, hogy egy ilyen alkalomra már bevált dolgot használjak, csak ugye pont ezt sikerült bedobni a táskámba - ez egy kis jegyzet volt magamnak, hogy ne felejtsem el majd megjegyezni a tesztjében eme gyengéjét. Vagy ha úgy tetszik, erős vonzalmát a fogam iránt.)
A kis smink-malőrt leszámítva jól éreztem magam, kezdésként három nagyon kedves hölgytől kaptunk információkat a L'Oréal különböző márkáiról, Garnier, Kérastase, Vichy, La Roche-Posay stb. Az utóbbi kettőt bemutató hölgyet külön ki kell emelnem, rám hihetetlenül jó benyomást tett, kedvesnek, egyszerűnek, emberinek tűnt, de közben az is látszott, hogy érti a dolgát.
Majd Fruzsival és Meával rávetettük magunkat az előtérben lévő  finomságokra, persze én az édességekre koncentráltam, kicsit talán túl sok sütit is ettem. :)

Ezt követően már kötetlenebb volt a rendezvény, három workshop volt, haj, bőrápolás és smink - nekem ez a megoldás nagyon tetszett, és ahogy hallottam, a többiek is hasonlóan vélekedtek.
Én először a bőrápolás asztalánál kezdtem az ismerkedést, engem meg is nyert a La Roche-Posay. Korábban még semmit sem próbáltam tőlük, de nyárra egy vagy két dolgot biztosan be fogok szerezni.
A hajápolás talán a legproblémásabb számomra, ezért mostanában főként az után érdeklődöm, így ott folytattam a termékek megismerését. Egy kedves fodrász hölgy volt a segítségemre, nagyon sok kérdésemre válaszolt, és külön jól esett az, hogy azt mondta, nem vagyok egyedi eset a rebellis fürtjeimmel, igyekszem minden javaslatát megfogadni.:)
A harmadik, smink köré szervezett asztalnál Larion Oscar mesélt és adott tanácsokat. Bevallom, van egy kis lelkifurdalásom, ugyanis azon a részen nem sok időt töltöttem, csak bele-belehallgattam a beszélgetésbe. Mindig ott voltak a legtöbben és tolakodni nem szerettem volna, plusz igen, úgy éreztem, a Maybelline és a L'Oréal kínálatát már elég jól ismerem, ezért is időztem többet a másik két helyen, de legközelebb majd igyekszem nem elhanyagolni a sminkeket sem. :)

Szandrával, Ronival és Nettivel váltottam még pár szót (elnézést, ha valakit kihagytam), aztán Meával és Fruzsival elköszöntünk.


 A kilátás egy nagyon kicsi része, ami élőben milliószor szebb volt, csak hát a gépem ennyire képes, alul pedig a kissé ronda, de nagyon kényelmes cipőm - a korlátra könyökölve néztem a várost. 

Eredetileg úgy terveztem, hogy a délután további részében összefutok egy barátommal, de ez sajnos nem jött össze, ezért egyedül kezdtem el kószálni a városban. Pest bizonyos részeit már nagyon jól ismerem, de másokat egyáltalán nem, és most szerettem volna inkább új helyeket felfedezni, mintsem a régieket ismét végigjárni. Ezért csak ösztönösen sétáltam, nem terveztem el, pontosan hová és hogy megyek. (Bár arra azért figyeltem, hogy a politikai rendezvényt kerüljem ki, de ennyi, egyébként teljesen spontán jöttem-mentem.)

A Szabadság téren kötöttem ki először, talán furcsán hangzik, de még sosem voltam ott és nagyon tetszett. Tudom, lényegében semmi különös, de szerintem akkor is szép. Bár lehet, csak a neve miatt szimpatikus. :) Aztán körbejártam a Parlamentet, majd megálltam a Dunával párhuzamos korlátnál és gyönyörködtem a tájban. Mivel egy pad sem volt üres, később leültem a lépcsőkre és néztem tovább a folyót és a várost. Tudom, szentimentális vagyok, de hihetetlenül jól éreztem magam ott, szerintem legalább egy órát ücsörögtem József Attila szobrának közelében, pedig nem is a kedvencem mint költő. Jól esett elmerengni, jó volt látni a sok különböző embert, egy-egy szót kihallani a beszélgetésükből és az idő is csodaszép volt.

Meglehetősen jól alakult tehát a délutánom, még ha nagyon egyszerűnek is tűnik így leírva a programom, higgyétek el, tényleg nagyon-nagyon boldog voltam. :)

A késő esti vonattal jöttem haza, el is szundítottam párszor, de olvasgattam is (Kafkát, még mindig az övé a szívem egyik csücske). Elfáradtam, átaludtam szinte az egész mai délelőttöt, de jól éreztem magam tegnap, rég volt már ennyire jó napom és ezt most muszáj volt megosztanom veletek, remélem, nem baj. :)




Ui.: A rendezvény végén kaptunk néhány ajándékot, nem ez volt a lényeg, de hogy mégis legyen valamilyen beauty-vonatkozása is ennek az írásnak, a fenti képeken láthatjátok azokat, amiknek a legjobban örülök, aztán idővel majd sort kerítek mindennek a tesztjére. :)

Ajánlom Neked

5 megjegyzés:

  1. Mi sajnos nem tudtunk elmenni, pedig szerettünk volna. Nem is tudtam, hogy nyíregyházi vagy o.O Akkor nem is lakunk olyan messze egymástól :)

    VálaszTörlés
  2. Lényeg hogy a kicsit döcögősen induló dolgok ellenére jó volt minden a végére, én szuperül éreztem magam veletek, meg úgy általánosságban is. :)

    VálaszTörlés
  3. Emese Darai: Pedig sokszor említettem már, igazság szerint kicsit büszke is vagyok rá, szeretem ezt a várost. :)

    Mea: Én is jól éreztem magam! :)

    VálaszTörlés
  4. Én Pesten nőttem fel, és a mai napig imádom! :)))))
    Sose bírok betelni vele. :)

    VálaszTörlés
  5. Én sem. :) Ha valami miatt a fővárosba kell mennem, mindig próbálom úgy szervezni a programomat, hogy tudjak kicsit kóborolni. :)

    VálaszTörlés